• Facebook - Black Circle
  • Black Instagram Icon
  • Black YouTube Icon

© Fényképek / Photography: Molnár Júlia Dóra

A honlapon közzétett összes fénykép és családi felvétel bármely módon történő felhasználása

csak a fényképek szerzőjének hozzájárulásával történhet.

A Badacsonyi borvidék

"Ha körülnézel a pincében, vajon gondolsz arra, hogy isteneket őrzöl hordóidba zárva?"

Pilinszky János

Ranolder János veszprémi püspök sokáig úgy gondolta, hogy Itáliának, és különösen Nápoly vidékének szépségével semmi sem vetekedhet. Egy alkalommal bérmakörútján betért Badacsonyba. Amikor meglátta a táj elbűvölő képét, azonnal beleszeretett, és hamarosan százholdas pincészetet hozott létre a hegyen. Borai aztán olyan kitűnőek voltak, hogy mindenféle versenyeket megnyertek. Eötvös Károlytól tudjuk, hogy a püspök kéknyelűje és somlai aszúja kétszer olyan drága volt, mint a legdrágább ötputtonyos tokaji.

(Idézet Simon Katalin: „ERRE INNI KELL – Egy kupa Badacsony” című könyvből)

Kétezer éve az Aquincum irányába vezető római hadiút haladt el a hegy lábánál. A legnagyobb szőlőtelepítések Probus császár idején történtek. Több szüreti motívumokkal díszített római kori sír és épületmaradvány került elő. A honfoglalás után is folytatódott a szőlőtermesztés a vidéken. Népek jöttek, mentek, de a szőlők maradtak, egészen a nagy filoxérajárványig, mely hatalmas pusztítást végzett. Elmúltával megkezdték a szőlők újratelepítését. Gyakorlatilag ekkor vált fehérszőlőtermő vidékké Badacsony. A francia eredetű pinot gris-t szerzetesek honosították meg a XIII. században. Ez a szőlőfajta olyan jól érezte itt magát, hogy bora szürkebarát néven a borvidék zászlósborává vált. Különleges évjáratokban bogyói betöppednek, sőt aszúsodnak is. A kéknyelű is híressé tette a vidéket, amely valószínűleg ősi magyar fajta, s amely nevét a kékes színű levélnyeléről kapta.

Badacsonyt és környékét számos irodalmi alkotás, versek, dalok, sőt filmek örökítik meg. A köztudatban a szüret ma is Badacsonnyal kapcsolódik össze.

(Idézet Bede Béla: Magyar borvidékek című könyvéből)

A Badacsonyi borvidék az egyik legismertebb. A Balatont északnyugatról övező vulkanikus eredetű hegyoldalak csodálatos adottságait dicsérik a borvidék borai. A Badacsonyon kívül Szentgyörgy-hegy, Ábrahám-hegy, Révfülöp szelíd lankái is ide tartoznak. A hajdani vulkáni működést jelző, festői látványú bazaltorgonák és hatalmas sziklatömbök tövében a védett, napsütötte lejtőkön mézédesre érlelődik a szőlő. A Balaton hatalmas víztükre kiegyenlítőleg hat mind a fagyos télre, mind a perzselő nyárra, és növeli a páratartalmat. Mindezek, s a vulkanikus hegyek lejtőjének talajai, a pannon agyag, a homok és a lösz, amelyeket a csúcs felé haladva a bazalttörmelék és a tufa vált föl, együttesen alakítják ki az itt termő borok karakterét. Tüzes, testes, harmonikus, finom zamatú borok teremnek ezen a tájon.

(Idézet Radics Ferenc: Magyar borok című könyvéből)

A szüret: mulatság. Ősszel, mint a gyertya halni készülő felnyurguló lángja, a nyár utolsót lobban. Ez gyakran éppen a szüret idejére esik. A hajnalok már őszi nyirkosak, hideg pára ül a vidéken, amelytől az ember kedve is megpárásodik. Egészen addig, míg nem találkozik a fénnyel. Ahogy a ködöt az erőre kapó nap lassan megeszi, úgy élénkül életre az ember. A szüret társas mulatság, társadalmi esemény. Test- és lélekerősítőnek körbejár az óbor, huncut vidámság rejlik benne. A délután itala már a must. Édes, kitartást ad. A szőlő közül egyre gyakrabban gurul ki a nevetés, szólamai göndörek vagy öblösek, csilingelők és szárnyalók. Ahogy a tréfák is egyre sikamlósabbak. A szőlő áldása ez is. Ez az élethossznövelő nevetés.

(Idézet Simon Katalin: „ERRE INNI KELL – Egy kupa Badacsony” című könyvből)